A szomatogén elméletek
A „szomatogén” elméletek szerint az érzelmek (a szorongás is az) kialakulása testi eredetű. William James és Carl Lange majd száz éve ismerték fel, hogy az érzelmek megjelenését élettani (fiziológiai) változások kísérik. Ők még úgy gondolták, hogy az élettani változások (pl. a szív- és légzésritmus változása) és az ezeket tükröző testi tünetek mintázata alapján azonosítjuk be érzelmeinket, például szerelmes vagyok, mert elpirulok és hevesebben dobog a szívem, ha meglátom a nagy Őt. Sajnos azonban sem ők, sem a későbbi kutatók nem tudtak beazonosítani érzelemspecifikus mintázatokat. Atkinson epés kritikai megjegyzéssel él, amikor ezzel kapcsolatosan azt írja: „A harag és szerelmünk megpillantása egyaránt gyorsabb működésre készteti a szívet, csak a harag dobogtatja meg gyorsabban.” [29.324]
Mitől függ akkor, hogy éppen milyen érzelmet élünk át? James és Lange közel járt a megoldáshoz, amihez a hiányzó láncszemet a kognitív pszichológia találta meg. Eszerint egy érzelem megjelenése az érzelmet kiváltó helyzet kognitív értékelésétől, az ebben a helyzetben létrejövő élettani változások szubjektív minősítésétől függ. Így lehetséges, hogy ugyanaz a fiziológiai mintázat akár ellentétes érzelmi élményt is okozhat ugyanannál az embernél, két különböző helyzetben. Például kalapál a szívem és remeg a kezem az idegességtől, amikor átveszem a felmondólevelemet, de ugyanez a fiziológia jelentkezik, amikor hosszú idő után viszontlátom a kedvesemet. James és Lange felismerése azonban nem veszett kárba, ugyanis erre a felismerésre alapozzák a hazugságvizsgálatokat. A vizsgálat azon a feltételezésen alapul, hogy a feszültséget, szorongást kiváltó helyzet vegetatív izgalommal jár. A hazugságvizsgáló készülék (poligráf) egy olyan műszer, amelyet a gyanúsított kihallgatásánál használnak. Méri és ábrázolja az érzelmi állapot változását tükröző élettani reakciókat: a bőrön megjelenő és izzadtság hatására változó bőrellenállást, a vérnyomást, a pulzust, a légzés tempóját. A vizsgálat során a gyanúsítottnak igen-nem válaszokat kell adni a feltett kérdésekre. Először bemérik érzelmileg semleges (pl. Budapesten él?) és másokban is szorongást kiváltó ún. kontrollkérdésekre (pl. Hazudott már valakinek?) adott válaszokon a személyre jellemző nyugalmi mintázatot, majd véletlenszerű sorrendben olyan kérdéseket is feltesznek, amelyek a vizsgált bűncselekménnyel kapcsolatosak (pl. Megölte az anyját?)
A poligráfot azonban csak kiegészítő vizsgálatként szokták elvégezni, mivel a vizsgálati eredmény megbízhatósága alacsony. Ennek számos oka van. Így például egy ártatlan, becsületes ember számára nagyon felkavaró lehet a vizsgálat, és olyan intenzív szorongással reagálhat, mint ahogy azt a bűnöstől várjuk. Másrészt nagyon sok bűnözőre jellemző az ún. antiszociális személyiségzavar (pszichopátia), ahol az egyik vezető tünet éppen a szorongás hiánya. Mivel a pszichopata soha nem él át szorongást, ilyen mintázatot a bűncselekményre vonatkozó kérdéseknél sem fog mutatni. Arról nem is szólva, hogy egy testi működéseit jól ismerő, jó intellektusú, koncentrálni tudó, a műszeres eredményt manipulálni akaró embernél az élettani mutatók egy része tudatosan manipulálható (pl. tudatos izomfeszítés, szapora légzés semleges kérdésnél). A kutatókat napjainkban is foglalkoztatja a hazugság mérése. Az Élet és Tudomány 2001. november 23.-i száma például beszámolt egy ígéretes vizsgálatról a Pennsylvaniai Egyetemen, amelynek során az agyműködésről készített mágneses rezonancia-felvételek eltérései jelezték, ha hazudott a vizsgálati személy.
dr. Grád András
ügyvéd
Eredeti Cikk: Fekete Mária – dr. Grád András: Pszichológia és pszichopatológia jogászoknak c. könyvének 3.1.3.3. fejezete
