Csattanás a koszos úton
Bár jogszabály írja elő, hogy az utakat tisztán kell tartani, mégis sok építkezés vagy földút közelében gyakran több száz méteren keresztül vastag por és sárréteg fedi a burkolatot. Annak jártunk utána, ki a felelős, ha egy baleset egyértelműen a beszennyezett, csúszós út miatt következik be. A témának az ad különös aktualitást, hogy fél Budapestet feltúrták az út- és metróépítés miatt; nem árt résen lenni jó néhány forgalmas útszakaszunkon.
Egér úr békésen hajt hazafelé a jól megszokott útvonalon. A rádióból kellemes muzsika árad, Egérné korábban jelezte telefonon, gyönyörű marhalábszárat kapott a hentesnél, így este a kedvenc pörköltjét főzi, szép az élet. Egér úr előtt hirtelen megáll a sor, Egér úr fékez, ám az autó ahelyett, hogy megállna, blokkoló kerekekkel beleszalad az előtte megálló kisteherautóba, a csontkeretes szemüveg nagyot szól a szélvédőn. Egér úr szédelegve, ámde sértetlenül száll ki az alaposan összetörött családi kedvencből, a bekötött biztonsági öv és a légzsák életmentőnek bizonyult.
Egér úr, miután helyreállt a pulzusa, elkezdi elemezni a helyzetet. Valami nem volt rendben. Az utat szinte észrevétlen, nyálkás porréteg fedi több száz méteren keresztül. Egér úr felnéz és látja, hogy egy közeli építkezésről éppen kikanyarodik egy betonkeverő, újabb réteget felhordva az útra. Ebben a pillanatban jelenik meg a teherautó sofőrje és elkezd kiabálni Egér úrral, sűrűn megemlítve a követési távolságot és Egér úr kedves rokonait. Egér úr érzi, a homlokán kidagadnak az erek. Most mi lesz?
A Lágymányosi híd közelében lévő lejtős útszakaszon a jobb oldali sáv már nem is használható a betonkeverőkről lecsöpögő, hamar megkötő anyag miatt.
"Elég sűrűn előfordulnak ilyen és ehhez hasonló esetek, hiszen az is gyakori veszélyforrás, ha egy traktor vagy munkagép sarat hord az aszfaltra egy földútról kikanyarodva" - reagált fiktív történetünkre dr. Kovács Kázmér ügyvéd, a Magyar Autóklub jogi bizottságának elnöke. "Szituációfüggő ugyan, de ilyenkor a koszos, beszennyezett út miatt balesetet okozó járművezető legtöbbször nem hibás, a felelősséget az út kezelőjének, illetve a szennyeződés okozójának kell vállalnia. Az útkezelőt - amely gyakran a helyi önkormányzat - abban az esetben terheli felelősség, ha felróható magatartást tanúsít, azaz nem ellenőrizteti rendszeresen a hozzá tartozó útszakaszokat, illetve megtűri azt az állapotot, ha mondjuk egy építkezésnél ismételten bekoszolják az úttestet és a szennyeződést nem takarítják el. Természetesen felelősség terheli azt is, aki az utat beszennyezi, ám, hogy ki milyen mértékben hibás, az az egyedi szituációkban dől el a bizonyítási eljárások során" - mondta a jogi szakértő, aki hozzátette, az ilyen esetekre felkészülve felelősségbiztosítást kötnek az útkezelők, tehát elvileg jó eséllyel lehet kártérítést követelni és kapni.
Nem nehéz kideríteni, hogy kerül sár az útra. A hatásfok kérdéses, de a szándék megvan: lapáttal próbálják megtisztítani az aszfaltot
Egér úr tehát akkor jár el helyesen, ha baleset után rendőrt hív - még akkor is, ha nem történt személyi sérülés -, és a kiérkező hatóság vizsgálja ki, állapítja meg a baleset okát, és azt jegyzőkönyvben rögzíti. Ezt követően a rendőrség kezdeményezhet szabálysértési eljárást a felelősökkel szemben, szem előtt tartva és vizsgálva, hogy akár az út kezelőjének, akár az úton vagy annak környezetében munkát végzőnek van-e felelőssége a baleset bekövetkezésében.
A korábbi fiktív szituációba sajnos könnyen belekerülhet bárki, Budapesten például számos építkezés és a készülő metróállomások környékén vastag por és koszréteg fedi az utakat még ott is, ahol rendszeresen megpróbálják takarítani a burkolatot. Ez egyébként nem lelkiismereti kérdés, hanem törvény által előírt kötelezettség, a közúti közlekedésről szóló törvény elég egyértelműen fogalmaz: "A közutat, a közúti jelzést megrongálni, beszennyezni, a közútra a közlekedés biztonságát vagy zavartalanságát hátrányosan befolyásoló tárgyat kitenni, kidobni nem szabad. Aki a közutat, vagy a közúti jelzést megrongálta, beszennyezte vagy a közútra a közúti közlekedés biztonságát, zavartalanságát hátrányosan befolyásoló tárgyat juttatott, köteles a keletkezett veszély elhárításáról gondoskodni, illetőleg ameddig az nem lehetséges, a veszélyről a közlekedés többi résztvevőjét tájékoztatni."
A közutak kezelői
Lakott területen belül általában a helyi önkormányzatok (Budapesten a főútvonalak esetében a fővárosi önkormányzat) felelnek az utak állapotáért. Az országos közutakon az útüzemeltetési feladatokat a Magyar Közút Kht. látja el. Ugyanezt a feladatot a gyorsforgalmi úthálózaton az Állami Autópálya Kezelő ZRt. és az Alföld Koncessziós Autópálya Rt. végzi. Ezek a szervezetek elvileg kártérítésre kötelezhetőek, ha kötelezettségeik megszegése - például elhanyagolt, koszos út - miatt kár keletkezik. Ez természetesen nem mentesíti a felelősség alól azokat, akik sarat, olajat vagy egyéb szennyeződést hordanak fel az útra.
A fenti törvény arról is rendelkezik, mi a teendő ha például veszélyes helyen lévő olajfoltra bukkanunk: "Az a járművezető, aki a közúti jelzés olyan rongálását, beszennyezését észleli, vagy a közútra került olyan akadályt lát, amely a közlekedés biztonságát súlyosan veszélyezteti, köteles erről a rendőrséget vagy a közút kezelőjét értesíteni, és - amennyiben erre lehetősége van - a veszélyt a közlekedés többi résztvevőjének jelezni vagy azt elhárítani (mérsékelni)."
Az előbb idézet mondatot értelmezve, a gyakorlatban akkor járnák el jogkövetően, ha egy olajfoltot látva fél kézzel hívnánk a rendőrséget, a másik kezünkkel pedig homokot szórnánk a szennyeződésre, miközben figyelmeztetjük az arra járókat. Ez lenne tehát az ideális eset, a valóságban azonban elég kevesen tesznek bármit is a veszély elhárítása érdekében, sőt a közelmúltban az is előfordult, hogy valaki szándékosan locsolt olajat az útra néhány beláthatatlan kanyarban Eger és Recsk között. A korábban idézett törvény világosan fogalmaz: a közúti közlekedés biztonságának veszélyez- tetése bűntettnek minősül, és alapesetben akár háromévnyi szabadságvesztés is kiróható érte.
Kiket lehet értesíteni?
A főváros területén a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. éjjel-nappal hívható (ingyenes) zöld számán lehet bejelentést tenni: 06 80/204-386. Ha autópályán tapasztalunk hasonlót, az Állami Autópálya Kezelő Zrt. telefonügyeletét kell értesíteni a 06 40/40-50-60-as, helyi tarifával hívható kék számon. Az országos közúthálózaton észlelt hibák esetén a Magyar Közút Kht. várja a bejelentéseket a 06 40/18-88-66-os kék számon.
Készül a négyes metró állomása a körtérnél. Rendszeresen takarítanak, mégis...
A téma aktualitása kapcsán megkerestük a Főpolgármesteri Hivatalt is, ám arra vonatkozóan nincs adatuk, hány esetben marasztaltak el útkezelőt vagy kivitelezőt az út szennyezése miatt a fővárosban. A hivatal sajtóosztályától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ha a főváros - például egy építkezés kapcsán - hozzájárul egy munka megkezdéséhez a tulajdonában illetve a kezelésében tartozó úthálózat kapcsán, akkor írásban rögzítik, hogy az útpálya nem szennyezhető, az esetleges felhordott szennyeződést azonnal le kell tisztítania az építőnek. A másnak okozott kárért ilyen esetben az építő a felelős, köteles viselni és megtéríteni azt.
Az utak tisztántartásának ellenőrzését - a Főváros által megbízott - Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. végzi Budapesten, az általuk működtetett útellenőri szolgálat folyamatosan figyeli és ellenőrzi a fővárosi kezelésű főútvonalak és a tömegközlekedés által igénybe vett kerületi tulajdonú utak burkolatának állapotát. A Fővárosi Közterület-felügyelet is ellenőrzi a közutakat, nekik azonnali bírságolási lehetőségük, sőt kötelezettségük van. Bírságokat a Fővárosi Önkormányzat nem tud kiszabni, mert ilyen hatósági jogkörrel nem rendelkezik. Szabálysértési eljárások lefolytatása a kerületi önkormányzatok, illetve a Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékességébe tartozik.
Aki idáig eljutott és átrágta magát a különböző jogszabályokon, annak már csak egy jó tanács a végére: ha nem akarunk évekig tartó pereskedést és idegőrlő bizonyítási eljárásokat a nyakunkba venni, építkezések közelében fokozattan ügyeljünk a követési távolságra és inkább idejében lassítsunk, de érjünk haza épségben. Különösen esős időben tud alattomosan csúszni az aszfaltra felhordott por és sár, ami a motorosok, robogósok és biciklisták számára lehet igazán veszélyes.
Motorosok hátrányban: baleset miatti olajfolt a Mátra egyik kanyarjában
Szerző: Nógrádi Attila
