"Zaklatás mindig a nyomodban" 5.
Újabb társkeresős zsarolót kaptak el
A szécsényi esethez kísértetiesen hasonlító elkövetőre csaptak le a rendőrök Budapesten: a gyanú szerint a 28 éves férfi 2014-ben egy internetes oldalon összeismerkedett egy nővel, akit azzal zsarolt, hogy kiszivárogtatja a róla készült, hiányos öltözetű fényképeket, ha nem fekszik le vele, írja a police.hu.
A zsarolás sikeres volt, a nő 2015 januárjában engedett a férfinek, akinek február 25-én megint ugyanilyen indokból kereste, és megfenyegette, hogy ha nem találkozik vele újra, akkor a női fotóival és a privát telefonszámával szexhirdetést fog feladni a neten. A nő a rendőrséghez fordult és feljelentést tett. Akkor kiderült, hogy a férfi álnéven mutatkozott be, ezért az eljárás ismeretlen tettes ellen indult. A nyomozók beazonosították P. Károlyt, és egy előre megbeszélt találkozón kapták el.
Szerző: Index.hu
Kommentár: dr. Regász Mária
Sajnálatos módon egyre inkább elszaporodik az a bűncselekménytípus, amikor valaki az általa kiszemelt áldozatot (aki sokszor korábbi barátnője volt), azzal zsarolja, hogy amennyiben nem hajlandó azt tenni, amit ő elvár (többnyire szexuális aktust), akkor a korábbi együttlétükről készült szexuális fotókat kiteszi a világhálóra. Ez néha igen nehezen felderíthető bűncselekmény, van olyan eset is, amikor az elkövető mindenkit feljelent, aki az ügyében nem neki ad igazat (bírókat, ügyészeket, ügyvédeket, szakértőket, nyomozókat, ügyintézőket és még sorolhatnám). Ez ugyan egy darabig célravezető lehet (az eljárás elhúzására mindenképpen alkalmas, melyet abban a reményben tesznek, hogy akkor kisebb lesz a büntetés, vagy kártérítést kaphatnak), de ha a bíróság erre rájön, akkor az elkövető igen rosszul is járhat, például hamis vád vagy hivatalos személy ellen elkövetett rágalmazás miatt hamar eljárás indulhat az ilyen személy ellen.
Sajnos olyan is előfordult már, hogy az elkövető sorozatosan kapott költségmentességet annak ellenére, hogy milliói voltak takarékbetétkönyvben, ez pedig jelentősen elősegítette az eljárás befejezését hátráltató elkövetői magatartást.
Az ilyen személyek nem riadnak vissza attól sem, hogy az eljáró személyeket megfenyegessék, vagy hogy okiratokat hamisítsanak és azokat nyújtsák be bizonyítékként, netán hamis, koholt „bizonyítékokkal” próbálják lejáratni a kiszemelt áldozatot (vagy az ügyvédjét, ill. a hatóságok eljáró tagjait).
Természetesen ennek meg lesz a „jutalma”, de az ilyen személyek pontosan tudják azt is, hogy a büntető eljárások sokáig tartanak, addig pedig büntetlenül „garázdálkodhatnak”.
Erről a későbbiekben bővebben írok.
dr. Regász Mária
ügyvéd
