Nem tetszik, vagy hibás az ajándék? Így viheted vissza
A karácsonyi ajándékvásárlás és az ünnepek után megindul a visszavásárlási roham, hiszen az ajándékok kibontása után sokan gondolják úgy, hogy kicserélnék, vagy visszavinnék azt. Mivel sokan nem tudják, mi a teendő ilyenkor, mutatjuk, hogy mire érdemes odafigyelni.
December 28-án, hétfőn nyitnak ki először a boltok a karácsonyi ünnepek után. Ilyenkor mindig sokan vannak, akik a karácsonyi ajándékok kibontása után inkább kicserélnék, vagy visszavinnék a nekik nem tetsző, vagy valamiért nem működő termékeket, azonban nincsenek tisztában a feltételekkel. Mutatjuk, milyen fogyasztói jogok élnek ilyen esetekben, és azt is, mire érdemes figyelni.
A legfontosabb, hogy mindig őrizzük meg a kereskedőtől kapott nyugtát, ha ugyanis később meghibásodna az adott árucikk, ennek hiányában nem, vagy csak nehezen tudjuk bebizonyítani azt, hogy a terméket valóban az adott vállalkozástól vettük.
Amennyiben a vásárolt termék - rendeltetésszerű használat mellett - bizonyos időn belül meghibásodik, úgy kétféle jogérvényesítésre van lehetőségünk. Jótállás (garancia) esetében megkülönböztetünk önként vállalt (például kiterjesztett garanciát), illetve kötelező jótállást:
Önként vállalt jótállásnál az azzal járó kötelezettségeket vállaló gyártó vagy kereskedő határozza meg az időtartamot, amely egy évnél hosszabb is lehet. Ezt a kereskedő saját feltételeihez kötheti, például plusz költségért plusz egy év jótállást vállal, mivel az önként vállalt jótállás nem érinti a jogszabályból eredő kötelező jótállási vagy a szavatossági jogokat, így azokon túli kötelezettségeket jelent a vállalkozásra nézve.
A kötelező jótállás hatálya alá csak bizonyos termékek tartoznak - jellemzően műszaki termékek, órák és ékszerek, sporteszközök -, melyek esetében a vásárlástól számított 3 munkanapon belül csereigényt érvényesíthet a fogyasztó, tehát az ez időn belül észlelt és jelzett hiba esetén a forgalmazó köteles azt kicserélni, amennyiben a meghibásodás akadályozza a termék rendeltetésszerű használatát. Időtartama a vásárlástól számított 1 év, amely idő alatt ha a kereskedő megkérdőjelezi a termék eredendő hibáját, úgy köteles bizonyítani, hogy a termék hibátlan volt a gyártáskor.
Mit jelent pontosan a kötelező jótállás? Bizonyos tartós fogyasztási cikkek esetében (mint amilyenek például az elektronikai szórakoztató termékek, a számítástechnikai termékek, a távközlési eszközök, az elektromos robotgépek, háztartási eszközök, szerszámgépek, lámpák, órák, hangszerek, és a szőrméből készült ruhaneműk) a kereskedőket az előzőeknél szigorúbb előírások terhelik. Ekkor ugyanis a vásárlástól számítva nem hat hónapig, hanem legalább egy teljes évig a kereskedőnek kell bizonyítania azt, hogy a termékben jelentkező hiba oka a vásárlást követően keletkezett. Ezt hívjuk "jótállásnak", amelynek vállalására tartós fogyasztási cikkeknél jogszabály kötelezi a vállalkozást. Ezeknél a termékeknél is fontos azonban, hogy csak akkor vonatkozik rájuk ez, ha eladási áruk a 10 000 forintot, vagy például szőrméknél az 50 000 forintot meghaladta.
A jótálláson kívül a szavatosság a másik fontos dolog, amivel sokan nincsenek tisztában. Ez biztosítja, hogy amennyiben a termék két éven belül, rendeltetésszerű használat mellett meghibásodik, azért a gyártó vagy forgalmazó felel, ezen időtartamon belül a fogyasztónak joga van reklamálni és szavatossági jogával élni.
A szavatossági időn belül az első hat hónapban a kereskedő köteles bizonyítani azt, hogy a termék a gyártáskor hibátlan volt, a fennmaradó másfél évben ez megfordul, és már a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a termék gyártási hibás.
Akár szavatosságra, akár jótállásra hivatkozik a vevő, az új Polgári törvénykönyv rendelkezése alapján négyféle szavatossági jog illeti meg:
a kijavítás,
a kicserélés,
az árleszállítás,
illetve a vételár-visszatérítési igény, vagyis az úgynevezett elállás.
A vevő választása szerint hibás termékeknél kérheti annak kijavítását vagy kicserélését, kivéve abban az esetben, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kereskedőnek aránytalan többletköltséget eredményezne.
Ha a kereskedő a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, netán annak nem tud eleget tenni, akkor a vásárló igényelheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását, vagy a kereskedő költségére kijavíthatja a hibát. Ezen felül, ha nem csupán jelentéktelen hibáról van szó, akkor akár el is állhat a szerződéstől.
Ne dőljünk be a kereskedőknek
A kereskedők gyakran próbálják a hibás teljesítésért való felelősséget jogellenesen kizárni azzal, hogy az akciós vagy leértékelt árura nem jár szavatosság, vagy garancia. A vonatkozó jogi előírások azonban leértékelt (akciós) termékkel kapcsolatban is érvényesek, így ez esetben is élhetünk jogainkkal.
"Több esetben érkezett olyan jellegű panasz, miszerint a kereskedő eredeti csomagoláshoz (doboz meglétéhez) köti a termék javítását, cseréjét, az elállás gyakorolhatóságát. Jogsértő kereskedelmi gyakorlat azonban, ha a kijavítást, vagy kicserélést, esetleg az elállás gyakorolhatóságát az eredeti, bontatlan csomagolás meglétéhez, mint a kért szavatossági/jótállási igény teljesítése feltételéhez köti a forgalmazó"
- mondta el a Pénzcentrum megkeresésére a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság.
Fontos tudni azt is, hogy ha egy termék nem hibás, és azzal csupán annyi a gond, hogy a méret vagy szín miatt nem tetszik a megajándékozottnak, úgy a kereskedő nem köteles a kijavításra, cserére, vételár-leszállításra vagy annak visszafizetésére. Előfordul, hogy a kereskedők az ünnepekre való tekintettel megígérik azt, hogy visszaveszik a terméket akkor is, ha az nem tetszik később (ezt az ígéretet nem árt rávezettetni a nyugtára, hogy később e vállalást igazolni tudjuk).
Már nem él a 3 napos garancia
A fogyasztók körében máig él az a tévhit egy régebbi előírás miatt, hogy három napon (vagy hetvenkét órán) belül mindig vissza lehet vinni a terméket, még akkor is, ha az nem hibás. Ez a szabály viszont nem érvényes már. Ugyanakkor jó tudni, hogy létezik az említett,
tartós fogyasztási cikkek esetében a három munkanapos cserére vonatkozó rendelkezés.
Ez azt jelenti, hogy ha a fogyasztó tartós fogyasztási cikket vásárol, és az három munkanapon belül meghibásodik, úgy a kereskedő köteles rögtön kicserélni (kijavítás helyett) az adott terméket. Ez esetben pedig még arra sem hivatkozhat, hogy számára a kicserélés aránytalan többletköltséggel járna - közölte a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége.
Mi a különbség az interneten vásárolt termékek esetében?
Az interneten megrendelt termékek ugyanolyan garanciával rendelkeznek, mint a boltban vásároltak, sőt, egy speciális joggal élve a fogyasztónak 14 naptári napon belüli indoklás nélküli elállási joga van, ha mégis meggondolná magát a vásárlást illetően. Fontos megjegyezni azonban, hogy az előbb említett elállási jog nem érvényesíthető például élelmiszerek, romlandó termékek, higiéniás termékek (pl. fogkefe, fehérnemű), adathordozók és egyedi igényeinkre gyártott termékek esetén.
Kihez fordulhatunk, ha nem tudunk megegyezni a kereskedővel? Ha nem jutnánk dűlőre a kereskedővel és igényünket elutasítja, akkor még nem kell rögtön bíróságra menni azért, hogy megoldódjon a vita. Ilyen esetben forduljunk a fővárosi és a megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületekhez, amelyek gyors és ingyenes eljárása által könnyen egyezségre juthatunk a vállalkozással - javasolják a fogyasztóvédők.
