Kúria: Nem lehet bilincset rakni valakire, ha együttműködik (Kommentár: dr. Regász Mária)
A Kúria hatályon kívül helyezte a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elsőfokú ítéletét, és kimondta, nem jogos a bilincs használata, ha az előállított együttműködő, és semmi jelét nem mutatja annak, hogy szökni akarna vagy ellenszegülne. A bilincselés ez esetben a Kúria szerint akkor sem jogszerű, ha csak egyetlen rendőr intézkedik. A kényszerítő eszköz alaptalan, mindössze megelőző jellegű használata az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatával is szembemegy.
A Kúriához az Utcajogász fordult azt követően, hogy hajléktalan ügyfelét egy önkényes beköltözés miatt 2015-ben az intézkedő rendőr annak ellenére megbilincselte, hogy a férfi semmilyen ellenszegülést, szökési hajlandóságot nem tanúsított, sőt még a rendőrség is elismerte, hogy végig együttműködő maradt. A férfit bilincsben vitték be a fogdára, ahol 72 óráig őrizetben tartották. A bíróság végül az önkényes beköltözés miatt figyelmeztetést szabott ki rá.
Az Utcajogász sajtóközleménye szerint a Kúria döntése iránymutató lehet a rendőri gyakorlatra, és visszaszoríthatja a rendőrségi kényszerítő eszközök aránytalan és szükségtelen használatát.
Kommentár: dr. Regász Mária
Előfordul, hogy a rendőrség úgy bilincsel meg valakit, hogy annak feltételei nem állnak fenn, attól pedig, hogy az ügyészség a panaszokat esetlegesen elutasítja, az ilyen cselekmény még jogsértő lesz és kártérítési igényt alapozhat meg. Az biztos, hogy a jogsérelmet szenvedő félnek kell bizonyítania a jogellenes magatartást, bizonyítani tanúval, hang- és videó felvétellel, vagy okirattal tud ilyen esetben, tehát ha többen látják a barátai, rokonai, ismerősök közül, vagy felveszi a telefonjával valaki, vagy kéri jegyzőkönyvezni, hogy pontosan mi és hogyan történt (ez utóbbi nem mindig eredményes, mert mindenki másképp szokott „emlékezni”, érdemes ezért hitelt érdemlően bizonyítani a történteket.
dr. Regász Mária
ügyvéd
