Összeomlott Növényi Norbert az ítélet után
Nemrég megírtuk, hogy az olimpiai bajnok birkózót adócsalás és magánokirat-hamisítás miatt összesen három év és négy hónap börtönre ítélték. Ezek után nem is meglepő, hogy a sportoló teljesen kikészült az ítélethozatal után. "Mindenemet elvesztettem, tönkretett ez az egész, ráment nyolc évem! Nem szégyellem bevallani, pszichológus segítségét kellett igénybe vennem ahhoz, hogy feldolgozzam ezt a helyzetet. Megszégyenítő, megalázó helyzetbe kerültem. Ha nincsenek a barátaim, akkor most nem lenne hol laknom! Úgy büntettek meg, hogy semmilyen bizonyíték nincs ellenem. Ezt nem lehet ép ésszel kibírni! Nincs más hátra, az ügyvédemmel most fellebbezünk a felmentésemért” - mondta a sportoló a Ripostnak. Több lépcsőben ment tönkre az élete az egykori birkózónak: először Növényi olimpiai járadékát vették el, így a család havonta 250 ezer forinttól esett el, majd több tisztségéről is le kellett mondania. Végül totális, anyagi csődbe került, ami miatt elárverezték a házát, a családjával albérletbe kényszerült. A Ripost néhány mondat erejéig meg tudta szólaltatni Növényit. "Felháborító ez a helyzet! Én nem csináltam semmit, és elítélnek három év négy hónapra? Mire? Manipulált, hiányos hangfelvételekre? Fel sem használhatták volna! Nincs egy tetten érés, egy fotó, semmi!” – háborodott fel a lapnnak az olimpikon.
Kommentár: dr. Regász Mária
Először is nem igaz, hogy ne használhatták volna fel a felvételeket, ugyanis a hang- és videó felvételek büntető eljárásban felhasználhatóak, ha nem a nyomozó hatóság készíti azokat jogellenesen, hanem pl. magánszemély.
Másodszor: igaza van, hiányos felvételeket nem lehet felhasználni, ha nem állapítható meg a hangfelvétel alapján, hogy az elhangzottak milyen okból és szövegkörnyezetben hangzottak el.
Harmadrészt: igen. A bíróság sajnálatos módon néha az iratok elolvasása nélkül automatikusan hoz döntést azon az alapon, hogy „így szokta”, vagy „biztos úgy van, mert hihető”, vagy akár azért, mert ha nem olyan döntés születik, amilyet az egyik fél elvár, akkor beperli a bíróságot, feljelenti a bírót és megrágalmazza az interneten. Igen, ilyen is van, például amikor a családon belüli erőszak, többek között többszörös nemi erőszak áldozatát képviselő ügyvédet azért marasztalta el a bíróság, mert el merte mondani, hogy őt is zaklatja/fenyegeti/rágalmazza az elkövető, több alkalommal életveszélyesen megfenyegette és egyébként több alkalommal megpróbálta megerőszakolni az ügyfelét és egy alkalommal megerőszakolta, okiratot hamisít és bírókat rágalmaz. Az életveszélyes fenyegetéseket tartalmazó e-maileket csatolta, a szexuális erőszakról szóló hangfelvételt kérte beszerezni, a meghamisított okiratot a bíróság maga is látta, a bíró azonban attól való félelmében, hogy ő lesz a következő, akit megrágalmaz, meghurcol az elkövető, „átírta” az ártatlanság vélelmének szabályát, és közölte, hogy ha az elkövetőt még nem ítélték el szexuális erőszak, zaklatás és okirathamisítás miatt, az azt jelenti, hogy nem követte el a bűncselekményt (dr. Nyújtó Katalin a Pesti Központi Kerületi Bíróságról). Ezt az ítéletet a Fővárosi Törvényszék (dr. Scholtz Hilda, Radnainé dr. Solymosi Viktória és dr. Gimesi Ágnes bírói tanácsa) még helyben is hagyta, holott folyamatban volt az elkövető ellen a zaklatási eljárás is, de a XIII. kerületi Rendőrkapitányság, az V-XIII. kerületi Ügyészség és a Pesti Központi Kerületi Bíróság hibájából a 2012. márciusában tett feljelentésre 2015. októberére sikerült vádemelési javaslatot benyújtani, a 30 napos határidő helyett az ügyészségnek több mint fél év múlva sikerült vádat emelnie, míg a bíróság egy év alatt nem volt képes tárgyalást sem kitűzni, tehát nyilván nem az ügyvéd tehet arról hogy ilyen lassú a rendszer. A Kúria 3 tagú tanácsa: Dr. Kónya Istvántanácselnök, Dr. Bartkó Levente előadó bíró, Dr. Márki Zoltán biro, ezen ítéletet hatályában fenntartotta azzal az indokkal, hogy “nincs alapja annak, hogy a terhelt csupán az ügyek előzményeit ismertette volna, az általa előadottak sem védekezésnek tekinthetők, hanem verbális támadásnak”. Tehát ha az áldozat nem hajlandó tűrni a folyamatos rágalmazását és zaklatását, hanem emiatt feljelentéseket tesz a zaklató ellen, akkor az áldozat a hibás, mert verbálisan támadja a zaklatóját. Hát cask gratulálni tudok egy ilyen kúriai tanács döntéséhez és kívánom nekik, hogy az ő gyerekeiket, feleségüket, rokonaikat zaklassák 8 éven keresztül, tegye tönkre az egzisztenciájukat egy a bíróság által kirendelt igazságügyi elmeorvos szakértő által is megállapítottan nárcisztikus-paranoid-pszichopata, majd amikor a gyerekük vagy a feleségük netán feljelentést mer tenni a zaklatója ellen, utasítsák el a feljelentést azzal, hogy pl. az, hogy állatnak, hóhérnak, családgyilkosnak nevezi a zaklató őket, az normális, azt kötelesek tűrni, egyébként pedig azzal, hogy védekezni mernek és ismertetni merik az ügy előzményeit, hogy mióta és miért zaklatja őket a pszichopata, az verbális támadás a zaklató ellen, tehát szégyelljék magukat, ők a hibásak, miért nem felel meg nekik az, hogy zaklatják őket. Úgy kell nekik. Az ítélet 5 oldalas, látható hogy a bírói tanács el sem olvasta az iratokat, mert az már nem szerepel az ítéletben, hogy az ítéletet egyébként kizárt bíró hozta, ahogyan az sem, hogy a bizonyítékokat a bíró nem volt hajlandó megvizsgálni, annyira, hogy indítvány ellenére be sem szerezte.
Nem! Így nem lehet döntést hozni, mert emberek életét teszik tönkre, kúriai szinten is és az ilyen bírók nem alkalmasak arra a pozícióra, amit betöltenek. Növényi Norbert ügyét nem ismerem, de sajnos ilyen ügyeket ismerek és ilyenkor azon gondolkodom el, hogy hány ártatlanul elítélt ember lehet az országban csak azért, mert valakinek nincs kedve iratokat olvasni, de abban a pozícióban van, hogy mások sorsáról dönthet. Kívánom, hogy minden ilyen személy megtapasztalja, hogy milyen az, amikor zaklatják, vagy amikor ártatlanul elítélik.
dr. Regász Mária
ügyvéd
